Az arany története egyidős a civilizációéval. Több mint 6000 éve ismert és becsült nemesfém, amelyet az ókori kultúrák – Egyiptom, Mezopotámia, India és Kína – nagyra értékeltek. Egyiptomban az arany az istenekhez kapcsolódott, a fáraók sírjaiba helyezett kincsek a halhatatlanságot és isteni hatalmat szimbolizálták. A Nílus menti bányákból származó arany nemcsak fizetőeszköz volt, hanem spirituális jelentőséggel is bírt.
A görög és római birodalmak idején az arany gazdasági szerepe is megerősödött: érméket vertek belőle, és a birodalmi stabilitás egyik pillérévé vált. A középkorban a nemesfém továbbra is a hatalom és gazdagság fő szimbóluma volt, gyakran uralkodói kincstárakban őrizték. A földrajzi felfedezések korában – különösen Amerika aranykészleteinek feltárása után – az arany iránti vágy hajtotta a gyarmatosítást, majd a 19. századi aranylázak milliókat indítottak útnak.
A modern korban az arany monetáris jelentősége az aranystandard idején csúcsosodott ki, és bár ma már nem közvetlenül valutafedezet, a központi bankok továbbra is tartalékként őrzik. Válság idején a befektetők menedéke marad. Az arany így a múlt örökségéből máig aktív gazdasági és technológiai szereplővé vált.